a hangod után futok
mely hang nem vész el
mely fülemnek oly ékes édes dallam
s eljátssza szívem legszebb muzsikáját e dalban
a te hangod mely kimondja nevem
és ennek hallatán megnyugszik a lelkem
röppen
szökken
itt magamban futkos
simogat engem a te selymes puha hangod
elfeledtet velem minden fájó emléket
engedi hogy a múltba vissza ne nézzek
mert nem kell már a múlt csak a jelen
melyben a hangod után megyek
fáradhatatlanul és meg nem állok soha
mert ki nem hisz a csodákban az mind oly ostoba
és én nem törődöm már sem térrel sem idővel
csak a hangod gyönyörű csengő énekével
mely lelkemen sétál végig
és rózsákat tűz a hajamba
vérvörös rózsák illatát érzem
illatukat szívom mélyen magamba
te legyél nekem az mit ki is mondok
az erő a végtelen a csend a szeretet
csak a hangodra figyelek
s hallom hangodban a csodát
mely megszólított életem viharán
meggyógyított minden betegségemből
és kiemelt engem
felhozott a mélyből
fegyelmezett engem
ha tévútra tévedtem átmelegített
hangodba bújtam ha fáztam
a te hangodban az életemet találtam
már nem vágyok más hangja után
csak a te hangod vigyázzon
még egyszer rám

2021. szeptember 13.