Riadt kutyák kertek alatt
keservesen vonítanak,
talán rosszat álmodhattak,
ki tudja, mert nem hallgatnak.

Lelkek járják a vidéket
holtak napján csendesen,
keresik az életüket
elhagyatott helyeken.

Holdvilágnál halvány fényre
sátor borul, ködlepel,
nem lelik a nyugodalmat,
békétlenül hunytak el.

Beszélnek, bár nem hallani,
feloldozásra várnak,
rabjai ők a múltjuknak
és a régi világnak.

Gyertyával és imádsággal
segíthetjük útjukat,
minél előbb megkaphassák
fehér angyalszárnyukat.