Forró nyári este,
szívem
a szívedet kereste.
Messziről egy halk dallamot
hoz a lágy esti szél,
ez a dal, kedvesem, most rólad mesél.
Oly szép volt a pillanat,
bár féltem,
hogy elillanhat.
Amikor szemed csillogását megláttam,
tudtam,
hogy erre a percre vártam.
Megbabonázott a tekinteted,
örökre szívembe égetted!
Nem múlik el nap,
hogy ne gondolnék rád,
ha lehetne,
rohannék hozzád!
Egy ölelés,
mely csak a miénk volt,
és örökre a miénk maradt.
Az élet vihara elsodort messzire,
de szívemben benne vagy örökre.
Vigyázó tekinteted ma is érzem,
miért ilyen az élet,
ezt nem is értem.
Egy kis szelet az élet tortájából neked, nekem,
ennyi jutott,
de mi így is boldogok vagyunk!
Isten tekintete kíséri utunk,
gyorsan eltelik minden napunk.
Remélem, még az életben találkozunk!

2024. július 13.