Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Hacsek és Sajó 3. 1989.

János
János képe

Sajó: (izgatottan járkál) Hol késik már ez a Hacsek , már 1 órája is van talán, hogy várakozom.
Hacsek: (be, nagyon lassan) Jó nap!
Sajó: Jó napot Hacsek! Mi van magával, úgy jön, mint akit operáltak?! Több mint egy órát vártam magára, úgy izgultam!
Hacsek: Csak nem szerelmes belém, hogy izgult?
Sajó: Jól van, látom, hogy a humora még megmaradt.
Hacsek: Az meg, csak a fél gyomromat vették ki. Ördöge volt Sajókám, mikor azt mondta, hogy úgy jövök, mint akit operáltak.
Sajó: És most, hogy érzi magát?
Hacsek: Mint a szerzetesek böjt idején!
Sajó: Hogyhogy?
Hacsek. Az egyik nap böjtölök, a másik nap, diétázom.
Sajó: És azt, hogyan csinálja?
Hacsek: Az egyik reggel mise, délben mese, este semmise. A másik nap csak annyit csipegetek, nehogy a fél gyomromat megterheljem. De csak reggel és délben eszem. Este beérem az esti mesével. Tehát napi két mese, eltereli a gondolatomat.
Sajó: Maga ennyire szereti a mesét?
Hacsek: Nézze Sajókám! A gyerekeknek szóló mesén kívül, elég sok mese van például még a híradóban is. Az  embert olyan sok mindennel etetik, hogy azt a fél gyomrom is alig tudja megemészteni!
Sajó: Jól van, és mennyibe került a műtét? Adott egy kis hálapénzt?
Hacsek: Ó, az egy külön történet. Adtam két-kétezret a reggeli és a délutáni nővérnek, háromezret az éjszakásnak, ugyanannyit a főnővérnek. Ötezret az osztályos orvosnak, tízet a főorvosnak, aki operált, és 500-at a takarítónőnek.
Sajó: Te jó Isten! Ez huszonötezernél is több.
Hacsek: Még számoljon hozzá 500-at, mert mentő vitt be, és hozott is haza.
Sajó: De Hacsek! Megműtötték volna magát ingyen is.
Hacsek: Persze. Viszont úgy jártam volna akkor, mint a mellettem fekvő bácsi.
Sajó: Miért? Ővele mi történt?
Hacsek: Egy hétig gondolkodott, hogy adjon-e pénzt az orvosnak, vagy várja meg, míg megműtik.
Sajó: Végül adott pénzt a bácsi?
Hacsek: Mire adott volna, meghalt szegény!   
Sajó: Most mivel foglalkozik azon kívül, hogy pihen?
Hacsek: Sétálgatok, néha kimegyek a KGST. piacra is.
Sajó: Meséljen, mit látott?
Hacsek: Piros pacsit játszottak.
Sajó: Talán itt a piros, hol a pirost, nem?
Hacsek: Először igen, de nagyon hamar összevesztek és akkor volt ám csak a piros pacsi, aztán előkerült a kés is.
Sajó: Bizony, én is hallottam, hogy előfordul.
Hacsek: Ez is jellemző a mai helyzetre, ami olyan, mint egy hosszú alagút.
Sajó: Az milyen?
Hacsek: Sötét és kilátástalan.
Sajó: Ó, nem szabad ennyire elkeseredni. Bíznia kell az emberekben.
Hacsek: Bízott az a 80 éves néni is, amikor beengedte a vizet kérő férfit.
Sajó: Na látja!
Hacsek: Igen. Utána kirabolta és megfojtotta a szerencsétlen öregasszonyt.
Sajó: Sajnos előfordul, de összességében nincs ok az elkeseredésre.
Hacsek: Azt mondta a papagáj is, amikor a macska szájában volt, csak egy kicsit durvábban fogalmazott.
Sajó: Látom, most már valóban kezdi egy kicsit összeszedni magát, ne is betegeskedjen! Mondja, nem írt elő az orvos egy kis kúrát?
Hacsek: Nem. Egyébként is, honnan tudná az orvos, hogy nekem milyen a zsánerem. Szőke, barna, netán fekete?
Sajó: Én nem arról beszélek, amire maga gondol. Szanatóriumi beutalóra gondoltam.
Hacsek: Ha így megy, az egész országot be kell utalni egy szanatóriumba.
Sajó: Miért?
Hacsek: Mert segélyből élünk, nem? Betegek vagyunk mindnyájan. De félek is nagyon.
Sajó: Mitől?
Hacsek: Emlegettük a szanatóriumot. Az is elképzelhető, hogy még azt is szanálják.
Sajó: Ne beszéljen szamárságot!
Hacsek: Egyébként sem lesz az embernek ideje pihengetni. Ahhoz, hogy meg tudjunk élni, látástól-mikulásig dolgozni kell! Nehogy úgy járjunk, mint az akasztott ember!
Sajó: Ő, hogy járt?
Hacsek: Azt kérdezte tőle a hajcsár, hogy na, lógunk, lógunk?
Sajó No, ez tényleg akasztófa humor. Majd csak túléljük ezt a nehéz időszakot is. Mondja, mit tanácsol a jövőre vonatkozóan, ebben a nagy demokráciában?
Hacsek: Az előbb azt mondtam, hogy dolgozni kell, már akinek lesz munkahelye. Ami a demokráciát illeti, azzal nem lehet jóllakni. No én megyek, mert kezdődik az országgyűlés közvetítése.
Sajó: És az országgyűlés munkájáról, mi a véleménye?
Hacsek:  Mindig egy Shakespeare darab jut az eszembe.
Sajó: Melyik?  Hacsek: Sok hűhó, semmiért!         

Rovatok: 
Humor