Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Hacsek és Sajó 14. 1997.

János
János képe

Hacsek: (dúdolgat, majd fel-alá járkál)
Sajó: (be) Szép jó napot Hacsek! Hallom, hogy dúdolgat. Van szövege is ennek a nótának, vagy már egy kicsit kezd bedilizni?!
Hacsek: Szebb napot magának Sajókám, még hogy kezdek bedilizni? Idefigyeljen! Kétfelé áll a füle, ha meghallja ezt a nótát. Sőt, nem is bánnám, ha megtanulná a szövegét!
Sajó: Ne beszéljen már annyit, hanem kornyikálja végre!
Hacsek: Jó. Akkor most maradjon csendben! Elkezdem az Arra alá faragnak az ácsok dallamára!

Napról-napra emelik az árat,
Kisnyugdíjas sok jót nem is várhatsz.
Járkálnod kell a boltból ki és be,
Nem lesz pénzed a kis erszényedbe.
Felsóhajtasz: Édes jó Istenkém!
Meddig bírjuk ezt az áremelést?
De a kormány biztos fel sem jajdul,
Legfeljebb mi feldobjuk a talpunk!

Sajó: Na Hacsek! Esküszöm, hogy ki sem néztem magából, hogy ilyesmire vetemedik! Bizony sok igazság van a nótájában!
Hacsek: Nekem mondja? Ez olyan igaz, mint ahogy most beszélgetünk. Mondja csak, Sajókám! Hol volt egész nyáron, mert már nagyon régen találkoztunk. Csacsogja csak ide Hacsek bácsi fülébe, merre méltóztatott tekeregni?
Sajó: Nem sok mesélni valóm van, mert nem voltam sehol. Most kivételesen nem én mentem nyaralni, hanem hozzánk jöttek. Járkáltunk a városban, sétálgattunk az erdőben, élveztük a friss levegőt, egyszóval jól éreztük magunkat. Most maga következik! Hol volt, mit csinált egész nyáron?
Hacsek: Siófokon voltam és egész nyáron kupakoltam!
Sajó: Mit csinált?
Hacsek: Mondom, egész nyáron kupakoltam. Elég szép pénz összejött.
Sajó: Mondja maga strici, részletesebben nem fejtené ezt ki, hogy tisztán lássam a dolgokat!
Hacsek: Ó, dehogynem! Egész nyáron a kólásüvegekről és a sörösüvegekről gyűjtöttem a kupakokat. Ez a történet lényege.
Sajó: Így már értem. Nos Hacsek, mit szól hozzá, belépünk a NATO-ba!?
Hacsek: Milyen tóba? Nem elég nekünk a Balaton, meg a Velencei tó, a Fertő tóról nem is beszélve?! Gondolom, hogy ez is olyan lehet, hogy sok körülötte a nádas. Én aztán bele nem lépek az biztos, jó nekem a fürdőkád is!
Sajó: Ez nem tó, maga hatökör! Ez egy katonai szervezetés Isten őrizz, ha támadás érné az országot, megvédene bennünket. Felfogta azzal a kis hangyányi agyával?
Hacsek: Úgy, csak sértegessen, maga okos Tóni. Igen felfogtam, képzelje el. Ezek a mai fiatalok,  - azt mondta a rádió, - hogy lelki zavarokkal küzdenek, és nem alkalmasak sokan katonának. Látja, hogy milyen okos vagyok! Még ezt is tudom. Látom, hogy szóhoz sem tud jutni.
Sajó: Jól van. Belátom, hogy most tévedtem, de ugye tévedni emberi dolog. Tudja, hogy csatlakozni fogunk Európához!
Hacsek: Te jó Isten! Sajókám, fogjon meg, mert azonnal rosszul leszek! Eddig, esküszöm az összes szentekre, hogy abban a boldog tudatban voltam, hogy Európa közepén élünk. Magyarország Európa közepe! Most hol vagyunk? Amerikában, vagy netán Afrikában? Sajókám, az ég szerelmére, mondja már, földrengés volt, most már aztán teljesen összezavart.
Sajó: Hacsek! Maga megőrjít engem! Kár volt az előbb azt gondolnom, hogy most már megjött az esze. Úgy látom, hogy még ami volt, az is elment. Már nincs erőm magának magyarázni, úgy sem értené meg! A lényeg az, hogy a gazdaságilag fejlett országok csatlakoznak egy európai közösséghez. De minek is koptatom a számat, felesleges szócséplés. Még azért egy utolsó komoly kérdésem volna.
Hacsek: Mondja Sajókám, ne kíméljen, ha már mindenáron mondani akarja.
Sajó: Azt szeretném kérdezni, hogy mit szól a Marson végzett kutatáshoz? Nem egy nagy szenzáció?!
Hacsek: Idefigyeljen! A múltkor megettem egy szál egyedül egy öt kilós görögdinnyét, és volt nekem olyan marsom, hogy majd megvesztem!
Sajó: Mije volt magának?
Hacsek: Marsom, hasmarsom. Az volt ám a szenzáció, hogy nagyobb bajom nem lett belőle, csak bérletet váltottam a budira.
Sajó: Szégyentelen! Maga nem tud semminek sem örülni? Micsoda nagyszerű dolog megtudni, hogy a Földön kívül van-e élet más bolygón, és onnan több millió kilométer távolságból adatok jutnak el hozzánk. Nem fantasztikus?!
Hacsek: De az. És most verjem a fenekem a földhöz örömömben? Ettől nem lesz több a nyugdíjunk.
Sajó: Fel vagyok háborodva, hogy valaki ilyen közömbös legyen minden iránt. Mondja mi volt a maga apja?
Hacsek: Tüdőbeteg volt. És egész nap csak köhögött, meg köhögött.
Sajó: Elhiszem, de abból nem lehetett megélni!
Hacsek: Meg is halt szegény! De magának mi köze ahhoz, hogy mi volt az én apám?
Sajó: Semmi, semmi. Csak eltűnődtem, hogy maga gyerek, illetve fiatalkorában is ilyen nagy barom volt?
Hacsek: Ilyen voltam én mindig, de már így is maradok. Erről jut eszembe, hogy a szomszédék fia, most első osztályos. Képzelje el, annyi könyvet, füzetet, meg mindent visz a táskájában, hogy a táska súlya 8 kilogramm, ha még a testnevelési cuccot is viszi. Mondtam, hogy ez a gyerek, hogy nem lesz okosabb, mint a szülei, de erősebb lesz az biztos!
Sajó: Ez viszont lehetséges. Mit szól a tízezer forintoshoz?
Hacsek: Csak annyit, hogy aki kitalálta, őneki kellene szaladgálni felváltani, hiszen még az ezer forintossal is be kell járni a fél várost!
Sajó: Mondja Hacsek! Tényleg komolyan beszélgessünk még mielőtt itt hagyom faképnél. Úgy istenigazából minek tudna a legjobban örülni? Ötös találatnak a lottón, vagy a hatos találatnak? Vagy egyáltalán van olyan dolog, aminek felszabadultan, tisztán semmi hátsó gondolat nélkül örülne? 
Hacsek: Várjon. Most aztán nem is tudom, hogy mit válaszoljak? Jaj, eszembe jutott! Tudja minek?
Sajó. Mondja már, Hacsek! Olyan kíváncsian várom, mondja, mondja!
Hacsek: Még mindig egy nagy tányér sertéspörköltnek nokedlivel, uborkasalátával és hozzá egy korsó jó hideg sör! Ha ezt elém tennék, én lennék a világ legboldogabb embere!
Sajó: Uramisten, miért vertél meg, hogy ilyen emberrel kelljen megosztanom a szabadidőmet?! Soha többé nem akarom látni! (kirohan)
Hacsek: Most meg mi baja van? Ő kérdezett, én csak válaszoltam. 

Rovatok: 
Humor