Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Ha a turulmadár visszatérne.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ha a turulmadár visszatérne
Nem ismer a tájra
Nem ismer a sok szétrombolt várra
Benőtte már az enyészet virága
Hogy ne ismerjen senki hazájára
Ó turul madár, de sokat vártunk!
Szét züllött, elment büszke ifjúságunk
Magas váraink romokban hevernek
Felkiáltó jelként az égre merednek !
Szép hazánk értékeit elvitte az ellen
Ártatlan hőseink sírjain virágzik a félelem
Szégyen pír égeti, ki magyarnak mondja magát
Ki szívéből félti-e szétlopott hazát.

Most irányított ellenség tör védtelen hazánkra
Bezárkózik előttük, ki kóborló sereget látja
Mert hősök hazájukat nem hagyják veszni
Ezeknek könnyebb inkább útra kelni
Ki szereti hazáját nem menekül
Nem hagyja a gyengéket védelem nélkül!
Szembe szállnak, harcolnak az oroszlánnal
Csak a gyáva hagyja hazáját a bajban magára
Pénzzel zsebében hódítja a világot
Hazáját veszni hagyja, gyermeket és aggot!

Ó turul madarunk, dicső büszkeségünk
Szétzilált nemzetért, bús magyarokért, szállj ide
Szólítsd a magyart veszedelem közeleg, fogjon össze
Ha most nem tér magához, elvész mindörökre
Te tudom visszatérsz a hívó szóra
Figyelmezteted hazánk, ne legyen koporsója
Harang zúgásával elűzöd felőle a vész fellegét
Mint régi korunk hős vitézei várainkat védték
Nagy szükségünk van most az összefogásra
Hazánk védelmére, s nem elfutásra!

Sűrű, fekete fellegek gyülekeznek felettünk!
Vad, pusztító zivatarok áldozatai leszünk!
Kufárok hada, osztja szorozza vérünk
Istenben bízhatunk, s benned nemzetségünk
Hatalmasok még nem mondták ki a végszót felettünk
De,ha így megy tovább pusztul drága népünk
Nem lesz aki a figyelmeztető jelet megadja
Ha Te is elrepülsz a pusztító zivatarban
Mária országa népek oltárán fel lesz áldozva!
Fohászkodva kérlek ne engedd, hogy elvesszen a haza!

2O15.O7.29.Mosonmagyaróvár

Rovatok: 
Vers