Nézem az ablakból a hóesést ma,
átkarol a szíved lüktető sóhaja.
Elmentél,
ígérted, sietsz vissza hozzám,
itt állok és jöttöd várom.
Oly messzire repül a vágy,
gondolatban itt vagy már,
átölel majd féltőn a két karod,
ugye, édesem, Te is akarod?
Verseket olvasunk,
ölelkezve hallgatunk,
a szívünk szava, ha szól, egybeolvadunk.
Mondd el szerelmes szavakkal, amit szíved úgy szeretne,
szerelmem tiéd minden nappal, minden este!
Ölelj, forrón ölelj,
mint szerető, aki azért jött,
hogy végre elnyerje az áhított szerelme édes csókját,
ízlelje a szerelem nektárját.
Gyere kedvesem, mindenem tiéd, szeress,
hisz szeretni oly szép!
Esik a hó, szállnak a hópihék
a téli szélben,
lassan földet érnek.
Jöjj, várlak nagyon, kedvesem,
várom,
hogy újra itt legyél velem!