Kemény hidegben az ember fázik
Nagy hótól bizony elázik
Utcára sem mennek az emberek
Pedig a nap szórta fényes sugarát
A tél mutogatta hideg, vasfogát
Ilyen hidegben még a kutyánk is fázott
A szomszédokkal parolázott
Hívta volna ő a segítséget
A gazdáit a hótól mentsék meg
Lett is ennek foganatja
Mikor Bundi a bömbölő,
vonító hangját kiadta!

Jöttek gyorsan a jó emberek
Ásóval, lapáttal, kinek mi tellett
Hányták a havat az ajtónk előtt
Két jó barát pedig viccelődött
Mielőtt az ablakunkat is megszabadították
Két hóembert díszbe faragták
Egyik apukám sapkáját hordta
Másikon kendő, édesanyám köténye rajta
Mikor végre a havat elhordták
Ház népét is kiszabadították
Volt is öröm, ölelés, kacagás, lárma
Bundi kutya a hóembereket körül ugrálta

Így esett ez nagyon régen
Mikor a tél még támadott keményen
Mikor vad nyugati szelek jártak
Nem volt villany, mégis láttak
Az emberek fával, szénnel fűtöttek
Petróleum lámpa világította a könyvet
Mégis boldogan játszott a gyermek
Hógolyó repült messze
Jégpáncél borult a tó vízére
Az emberek összefogtak
Segítettek, önként adtak
Örömüket, bánatukat együtt dalolták
S a bajba jutott ház lakóit is kiszabadították

2016.12.31.Mosonmagyaróvár.

/Mosonszentjános falú -ma:Jánossomorja város/