Lehorgasztott fejjel ülsz
Bánatodba merülve. Nem értem,
Ahogy csendben menekülsz
A világtól, a fénytől. Szerintem,
Gyere játszani!

Vesd le magadról végre
A közöny sötét, kopott ruháját.
Légy nyitott őrültségre,
Figyeld lelked színes tárulását,
Gyere játszani!

Nem számít kor s az évek,
Kit érdekel a benned dúló düh,
Harag és veszteségek,
Mindez a kazalban pusztán egy tű,
Gyere játszani!

Megfogom a kezedet,
Vezetlek a fénybe, ne félj, remegsz.
Csak egy lépés az egész,
Bár még bizonytalanul ténferegsz.
Gyere játszani!

Gyere játszani! Kérlek!
A játékvágyat nem kell tagadni.
Gyere játszani! Kérlek!
Mert gyereknek csak az tud maradni,
ki tud játszani.

2014. december 18.