Shakespeare-t olvasok, de ő nem tud róla –
jegyet is váltottam volna a Globe-ba,
de nem leltem sehol a jegyirodát.

A Temze partján Hamletbe botlottam –
rakodópart alsó kövén bomlottan
ült, s koponyatetőből bort iddogált.

Szemben egy Alfa Romeo-ból kiszállt
Júlia, s hosszan csókolta Lear királyt,
vihar közelgett – vagy amit akartak…

Mennyi hűhó a semmiért – gondoltam,
s a velencei kalmár tűnt fel – holtan,
foga közt szív, mit mások kikapartak.

Minden úgy lett hirtelen, ahogy tetszik!
Miféle drámakoktél, s még mi lesz itt?
Bár minden jó, ha a vége jó persze…

Téli rege? Szentivánéji álom?
Sötét van – a papucsom nem találom –
azt hiszem, elaludhattam egy percre.

 2018.02.02.  Csorba Tibor