Édesanyám festek neked,
hogy legyen mindig jó kedved,
ecset helyett csak ceruzát,
így írom "szeretlek" szavát. 

Tétovázó mozdulattal,
sok édes szép gondolattal,
amit festek eres fára,
gondod legyen fiókádra.

Amíg bírod életedet,
öleld addig gyermekedet,
vissza adni sosem tudja,
esetleg majd tovább adja.

Virágoknak özönében,
víznek a tükörképében,
szél fújta fák énekében,
szivárványnak színeiben.

Ugye szépek ezen képek,
amit a szavak színeztek,
szóvirágokat egyberakom,
sírodra ezt majd felrakom.

Nyitott könyvet megformálok,
egy versemet majd rá írok,
ez legyen így örök emlék,
hogy utókor is emlékezzék.

-írta-Varga István-Barcs-2019.05.03.