Ha összefog a dínom meg a dánom,
lesz belőle mulatós dínomdánom,
farsangi kavalkádba jókedv veszik,
sok-sok táncos láb zenére éhezik.

Mulatós jókedvtől hangos az utca,
senki sem ismeri ki Eszti vagy Luca,
disznófejű lett kastélynak az ura,
ó, mily humorosra sikerült figura!

Míg legőszintébben zajló farsangok,
mikor sorra hullanak le az álarcok,
de addig is vonul a színes tömeg,
talpak alatt csikorognak a térkövek.

Lagúna helyett Dráva nekünk csacsog,
hideg van, így a farsang is vacog,
kondérban a kakas, megsült már a punya,
hamarosan kezdődik a farsangi lakoma.

Tűzrakót is összekente, kormos lett arca,
lett hát ez őneki farsangi álarca,
illatozik a forralt bor, kínálja magát,
farsang szépe, adj egy ölelős éjszakát.

Ám még előtte készüljön a teríték,
sok kakast monyával már meg is főzték,
laskatésztás túrós csuszát köretnek,
amit kakas tarajával díszítenek.

Karcsi, Jóska, ott vannak a szép lányok,
táncra hát fel, ne legyetek puhányok,
húzzad, cigány, nem ugrok a bőgőbe,
továbbmegyek a zátonyi szőlőbe.

Oda, hol a két kezemmel éket vertem,
szőlődombról a kéklő mennyekben
időkapszulába rejtettem a múltat,
ahol a farsangi álarc hullhat.

Idegen ott tiszta szívből sosem mulathat,
az minden igyekezet kudarcba fulladhat,
hát zátonyi homokdombok újra kacagnak,
mert az izzadságcseppjeim borrá változtak.