Még fiatal lelkesedéssel
Bejártam szép országaid,
Láttam, mit alkotott az ember,
Szép templomaid, milyen volt a hit.

Békegalamb szállt a légben,
Nyugalmat, szeretetet hirdetve.
Alkotott az okos elme,
A rombolást, ha tudta, elkerülte.

Azóta a békegalamb szárnyát törte,
Repülni nem tud, zuhan a földre.
Aki ma gyógyít, félve vigyázza,
Gyógyuljon a lélek, s a békegalamb szárnya.

Mert vele elszállt a nyugalom,
Tűzcsóvák robbannak az égre,
Jajszavak sokasodnak,
S az áldozati bárányok zokognak.

Siratlak Európa, érted ég a gyertya,
A bánat koszorúba fonva,
Sötét ellenség feni rád fogát,
Békét szerető szíved, szemed nem lát.

Már idősödő korral szorongva aggódom,
Elég volt a szenvedés a régi korokon!
Megálljt kiált az értelem!
Leselkedik rád fekete veszedelem!

Siratlak Európa!
S féltve hitem, népem, hazám!
Házam, gyermekem, unokám!
S a békét, a nyugalmat, ami elveszik, óvnám!

Mosonmagyaróvár, 2016. július 30.