Szétestek napjaim, perceim, s óráim
virrasztok álmatlan éjjelek óráin,
elfogyott erőm, de kitartok végtelen,
nem lehet még rajtam úrrá a félelem...
féltelek.

Fáradtan hajtom le minden nap fejemet,
az álom elkerül, az éj kér türelmet,
gondolatok kavarognak, nálad járnak,
körülvesznek az álmot bénító árnyak...
féltelek.

Drága, jó anyám, nem adjuk fel egykönnyen,
sok mindent kibírtunk ebben az életben,
ezt is legyőzzük, csak akarnod kell végre,
hogy keresztet vethessünk a betegségre...
féltelek.

2016. augusztus 26.