Öreg akác mióta állsz?
Időd számlálót már nem találsz
Törzsed gyötört sok kint kibírt
Vad gerle rólad vitt hírt
Hírt vitt a harkálynak
Segíts az öreg akácfának
Törzse görcsös ,ága beteg
Új tavasz jön ismét élhet
Virágot bont ,virág fürtöt
De már sok levél elköszönt
Nyújtja ágát,szára törik
Seregélyek még megülik
Átjáró lett,madár fészke
Tova szállnak megpihenve
Rigó dalol szerenádot
Varjú csapat rajta károg

Tavasz hozza szép virágod
De már egy-két ágad halott
Erős törzsed még bírja
Évtizedek sorát írja
Belevéstek évgyűrűket
Megéltél már történelmet
Történelmet ember írta
Te ágadat törte,zúzta
Illatoddal átkaroltad
Adtál neki hűs nyugalmat
Méhek hada virágporod szívta
Embernek lettél gyógyítója
Zivatarok zúgtak el feletted
Koronád,ágaid törtek
Te csak álltál némán tűrted
Hűs lombot adtál fáradt embernek
Lombkoronáddal madarat védtél
Sok fiókát elrejtettél

Elmúlt az idő feletted
Száz is elszállt,te csak tűrted
Nem számoltad évgyűrűidet
Hálából most az emberek
Rád vetik vad szemüket
,,Nem való vagy a tájba
Tájidegen a magyar akácfa"
Végezni kell vele
Ne legyen a magyarnak méze
Ahogy itt állsz előttem árván
Látom,ha tehetnél szólnál
Elmondanád,te ősi fa vagy
,,Hogy tájidegen?- Pihent egy Agy !"

Kitalálta kiirtásod
Rád zúdította a magyar sorsot
Te csak állj szilárdan el ne hagyd magad
Fejsze éle törzseden csattanhat
Megéltél már sok rossz évet
De hosszú életed azt megvédted
Mert ki téged egyszer kivág
Megírja majd saját sorsát!!!!

2O14.O5.13.Mosonmagyaróvár
kép:net