Szombat délután, hogy milyen csöndes,
légmozgás is, már majdhogynem szeles,
a szárnyas jószág is árnyat keres,
fáknak lombja, olyan köztes zöldes.

Ni a morzsa, gödröt ás magának,
a nedves föld hüssöt ad hasának,
selyemakác a napfényben díszlik,
virágja mint legyező szétnyílik.

Cicerél tarajos, kettőt táncol,
majd összes tyúkon végigkampányol,
a fészek is tojásoktól hemzseg,
így a sok tyúk, kodálással henceg. 

Nyugat horizontján napunk lecseng,
karjába ölel éjszakai csönd,
sötét kupolán csillagok nyílnak,
majd hűvös éjek harmatot sírnak.

-írta-Varga István-Barcs-2021.07.04.