Vártuk egész nyáron,
hogy eső áztassa a földet,
de már úgyis mindegy,
nem hoz üdítő zöldet.

Bezörgetett a szél,
kopogott az ablakon,
hozza a hideget,
bejönne, de nem hagyom.

Messze került a hegy,
szürke, unalmas a táj,
lehet, hogy itt a tél,
a sarkon álldogál?

Gyorsan ért véget a nyár,
furcsa még a kabát,
hol van a szép ősz,
az aranyló varázs?

Reggel sötétben indulok,
az utcai lámpák égnek,
jelzői a váltásnak,
a közelgő télnek.