(53. éves házassági évfordulóra) - 1969. május 29.
Emlékszel még?
Május volt, s nyíltak az orgonák.
Margit szigeten rigó fütyülte dalát.
Huncut napsugár ragyogott le ránk,
A Duna csendesen andalgott tovább.
Emlékszel még?
Ültünk szótlanul egy padon,
Csodáltuk az aranyhalakat a tavon.
Átölelted vállam, s mondtad:
„- Szeretlek, nagyon!”
„Szeretlek én is” - mondtam boldogan.
E szóban: „Szeretlek” az egész világ benne van.
Színesen nyíltak a rózsák felénk.
A Duna tükrén csillogott a napsugár,
Felettünk búgott egy gerlepár...
Emlékszel még?
Ott a szigeten megkérted a kezem,
Boldog voltam, miden táncot járt velem.
Tudtam, az „Igen” felelet
Egy egész életet jelent veled!
Emlékszel még?
Ránk köszönt a boldogság,
Ragyogott az örömtől fű, fa, virág.
S fogtuk egymás kezét.
- „Örökké!”- mondtuk, nem választhat
bennünket semmi szét!
Most ötven év után
Gondolatban jár tekintetem a Dunán.
Sok víz elfolyt azóta medrében,
Mint éveink, egymás kezét el nem engedve,
Jót és a rosszat is szebbé szépítve.
Elmúlt felettünk a rohanó idő,
Mint a Margit szigeti fák felett.
Nem visz oda már csak a képzelet,
S tétova léptekkel megyünk.
Gyermekeink, unokáink boldogítják életünk.
(Férjemnek december 21.-én lenne a születésnapja, 2 éve elhunyt sajnos, szomorúan, de egyedül is emlékszem még házasságunk évfordulójára is.)
Mosonmagyaróvár, 2019. május 5.
TM
