Emlékkönyvem lapjai megsárgultak,
De mindent ami benne volt megőrzött.
Gyöngybetűkkel írott sorok fakultak,
" Egy lepréselt rózsa a lapok között."

Olvasom a régi beírásokat,
Mennyi idézet, jó kívánság rajzok,
Anyu, testvér, diáktársak és sokan.
Oly régóta majdnem egyedül vagyok.

Mind megsiratom sorukat olvasva,
Emberi test elporhad, ez a sorsunk.
Lepréselt rózsát szerelmem te adtad,
Ketten házasságban boldogok voltunk.

Tudom lelked vár engem végtelenben,
Rózsád akkor is itt marad könyvemben.

Írta: Bíró Antalné.
2019.07.23.