A történet egy vidám délutánról szól.
   Amikor népes utcákon tolonghatsz, kéregetőnek nyújthatsz pár forintot, élelemre gyűjtőnek kenyeret rakhatsz a táskájába, a lábadra lépő emberre mosolyoghatsz.
   Amikor tömött buszra furakodhatsz, ülőhelyet nem találhatsz, reményedet fel nem adtad, hogy üres helyre lepattanhatsz.
   A kamaszlányra számíthatsz, válladat érinti, fordulj csak. Itt van a hely, felállhatsz! Szól a mondat egy fiúnak, gyorsabban mozoghatsz!
Hálásan leülhetsz, szívedben derű lesz, még mindig kedvesek az emberek.

TM