Megláttalak drága Magzat,
Még csak Édesanyád takart.
Ő a bölcsőd, védelmeződ,
Kis életednek reményszövőd.

Láttam kis kezed édes mozdulatát,
Lábacskáid sűrű mozgását.
Ökölbe szorított kis kezed,
S mintha hallottam volna üzeneted.

Szívem boldogan vert, csendben voltam,
Áhítattal figyeltem, mit üzensz.
Világra jössz nemsokára,
Édesanyád, Édesapád alig várja.

S mi, akik még nem ismerünk,
De benned van minden reményünk.
Megszületsz, itt mindenki szeret,
Várjuk megérkezésed.

Hogy szeretettel köszöntsünk téged,
Várunk, ahogy minket vártak.
Velünk légy, megmutasd a világnak
Ökölbe szorított igazad:

Megszülettem!
S rátok ragyogott a nap velem.
Én megköszönöm Istennek, megadta,
Én is láthattam kicsi orcád.
Reménységet hoztad,
Ismét ölelhetek egy született unokát!

Mosonmagyaróvár, 2014. július 14.
/Vincze Viktória megszületett: 2014. július 14./
Isten hozott drága unokám