A házat az enyészetnek hagyták,
lakattal bezárták, nem használták,
kulcsa lehet régen el is veszett,
már a ház udvara sem rendezett.

Valamikor ablakán zöld festék,
de ez mára csak egy kopott emlék,
mi csodás volt sok éve hajdanán,
lepergett, repedezett ajtaján.

Faláról lemállott a vakolat,
a kis tető baglyokat csalogat,
lakhelye lett mókusnak, rókának,
kéménye már nem jó a gólyának.

Elhagyatottan várja a véget,
már rég senki nem nevezi szépnek,
tövében pár virág még szundikál,
falai közt csak a szél muzsikál.