Ó - Istenem élet halál ura hozzád szól imám,
egy embertől búcsúzom, volt barátom életvidám,
közös volt a grundunk, vagy mikor jöttek a lányok,
akkor még ajkainkról nem szálltak fohászok.

János jól emlékszem rád, sokszor nálam voltál,
közös totószelvényekre ikszeket karcoltál,
nyári napnak hőségét, hideg sörrel locsoltuk,
Jóskátokkal még iskolatársak is voltunk.

Ritkuló találkozások, az idő is öreg lett,
de Harangláb utcába is jöttöd, bekéredzkedett,
örömmel láttalak, de a kór engem is megtalált,
nem találtam ellene hatásos koreográfiát.

Így búcsúzom tőled, üzenetem szálljon az égbe,
tiszti kardod tudom, itt lent marad emlékbe,
sajnos világunkra, most a borzalom dobott hálót,
áradó folyam, nem találunk egymáshoz gázlót.

Mécsest gyújtok régi vasúti jelzőlámpába,
emlékfénye világit a szomorú éjszakába,
általam készített lépcsőt, idővel megtoldom,
hogy mi történt itt lent, akkor majd elmondom.

-írta-Varga István-Barcs.2020.03.27.