Erdély –lélekharang a mélyben

Egy lélekharang
Szól a messzeségben
Egy,csak egy torony
Áll egymagában merészen
Lélekharang hangja száll
Hegyeken,völgyeken át kiabál
Egy lélekharang szól
Hallók,látók vigyázzatok
Hívó szavát meghalljátok

Mert a tavak alatt mélyen
Néma csendben pusztulnak el
Magyar templomok harangjai
Magyar harangok zúgó hangjai
De egy torony még áll magában
Lélek benne hangosan szól
Hírül adja a néma világnak
Hősi halálát templomok sorsának
Elárasztott falvak kínjának

Lenn a mélyben ,nagy tó alatt
Erdély falvai nyugszanak
De eljön az idő ,mikor felébrednek
Megmozdulnak ,mint a hegyek
Maguknak dicsősséget követelnek
S addig te lélekharang
Szóljon a hangod giling-galang
Eljön a végítélet hamarosan
Felébred kinek lelke van

S akkor,a harangok feltámadnak
Hírül viszik a nagy világnak
Zengő hangjuk megrázza a hegyeket
Hőseink,s Csaba királyfi felébrednek
Dübörgő hanggal  nekünk jeleznek
Csillagösvényen indulnak meg
Lélekharang zúgjál hangosabban
Álljon talpra akinek lelke van
Itt az idő,itt az Isteni jel
A székely,a magyar,a nemzet
Nem veszhet,oly könnyen el
S akkor,talpra áll itt mindenki
Kit harang szava hív
Utolsó imára kulcsoljuk kezünk
Mert összefogtunk,és az Isten is velünk.!

M.óvár.2O11.1O.26.    „Gyász napon”.Dáma Lovag Erdős Anna