Olvasom versét. Gyönyörű szép gondolat
szaladgál bennem. A tavaszt várom
a betűin át, ahogy becsukom szemem.

A találkozás: biztatott helytállásra.
bölcs gesztusokkal tekints előre,
mondta,s az öregedés sajgó fájdalmát,

örökre vesd el. Mindig összegezz, és írj
sokat. Görbülő időakadály álma
az otthon, s egy pillanat, benne a sok könyv

lapjai szárnyak. Mint az őszi pillangók
beandalognak ujjaim közé.
Hívott, gyere el, másnap S az Úr Isten nagy.

Ismeretségünk mosoly birodalmában
utánad szalad. Nyújtom a kezem,
hogy elérjelek. Mindez, csak egy képzelet.