Elhoztad a boldogságot, kinyitottad a világot.
Beszélgettél komoly dolgokról velem,
szebb lett a napom, az életem.
Sétálni mentünk a városba,
elénk tárult sok-sok csoda.
Láttuk a Dunát, mely elénk tárt egy újabb csodát.
Csendesen tovarohant zöld színű habja hátán
a sok sok lassan araszoló hatalmas hajóval.
Megcsodáltuk a hidakat,
mely összeköti Pestet és Budát,
a Gellért hegyen, a Szikla-templomban
elmondtunk egy imát.
Metróztunk, mi új volt neked,
de úgy láttam szemed íriszén,
hogy nagyon tetszett.
Fagyit ettünk, mint két gyerek,
s nevettünk, mikor maszatos lett mindenünk.
Sétáltunk oly boldogan,
kezem fogtad, s úgy éreztük, testünk súlytalan.
Nem szorított se ídő, se gond,
elfelejtettük a bánatunk.
Boldogan bújtunk egymás karjába,
s átadtuk testünk egy boldogabb világba!
Édes gyönyör, mi tetézte napunk,
végre gondjaink feledtük,
 boldogok voltunk mi együtt.
Maradj velünk, ón boldogság,
maradj sokáig,
két szerető szív eljutott a boldogság honáig.
Oly jó, hogy miénk voltál, boldogság,
ha rövid időre is ,
de lelkünk, szívünk megnyugvást talált.

2023. július 9.