Ahogy hosszabbodnak a sövények, utak,
úgy hatalmasodik el bennünk az bűntudat,
mert számtalan válaszút állt előttünk,
s mi az Ördöggel gyakran paktumot kötöttünk.

Van ki úgy élt, mint gazdag penész a nyomoron,
közben lerongyolódik körülötte a hon,
de aztán keserű lesz a léha lét, a mákony,
ezrek élete dől el egy útelágazáson.

Akad, ki önként a semmibe vándorol,
másnak szenvedélye lesz a drog és az alkohol,
vagy csábos sziréndalokat bénultan hallgat,
hogy rázúduljanak később a kínok és borzalmak.

Egy rossz szó, egy könnyelmű döntés,
s jön az ítélet, melyből nincs felmentés,
hiába merengünk régvolt titkokon,
már beszennyezve a lélek, a tiszta ikon.

Egy botlás, tévedés, mely tán jelentéktelen,
fekete foltként sötétlik át az évtizedeken,
lustaság, kényelem, kisebb ellenállás,
a bennünk rejlő önzés a vétkes és hibás.

A sok rossz lépésből mi véletlen kihajt,
támaszt az idő mindent elsöprő vihart,
de hogy bele nem vesszünk önnön arányainkba,
a józan ész vezessen minket, és a harmónia.

2013. október 7.