Tűnődöm néhanap, kell-e, hogy több legyek?
Butának tartanak ostoba emberek!
Miért van nem értik… nem is kell, jó ez így…
Ábránd az életem, ábránd, mely nem segít…
Nézd, ez vagyok én… így gyűlölj vagy így szeress!
De bocsátsd meg, ha nem vagyok tökéletes!
Gyermek még a lelkem, bolondos álmodó.
Megsebzi gyűlölet s gyógyítja tiszta szó.
Bántsátok! Legyen hát gyilkosa gyűlölet!
Nyugodni tér talán, hosszút és csöndeset…
Nézd, ez vagyok én… így gyűlölj vagy így szeress!
De bocsátsd meg, ha nem vagyok tökéletes!
Csupán egy ember, ki oly gyakran vétkezik;
Ez vagyok! Ha dicsérnek, ne hidd el nekik!
Vétek az élet is, vétkező álmodás…
Nem kell, hogy megtagadj, s nem kell, hogy megbocsáss!
Hát ez vagyok én… így gyűlölj vagy így szeress!
De bocsátsd meg, ha nem vagyok tökéletes!
Rácz Endre ©
2018. 08. 14. Szerep