Nagyanyám a konyhában sürgölődik,
pont odalátok és őt figyelem,
dudorászva keveri a bögrét,
hogy nekem még ízletesebb legyen.

Számban érzem a kakaó ízét,
hársfatea illatát orromban,
ahogy markolom a csorba csészét
téli este a meleg ágyamban.

Miért volt finomabb az a tea?
Miért volt édesebb a kakaó?
Megfejteni ezt csak később lehet,
mert volt még pár titkos hozzávaló.

Langyosra hűtötte, hogy vigyázzon rám,
hozta vajas, lekváros kenyerem,
fejem búbjára puszival adta,
és rózsás tálcára tette nekem.

Vajon hol van az a csorba bögre,
a kakaó, a tea nagyon meghűlt,
csak íze maradt emlékeimben,
az idő tehet róla, hogy eltűnt.