Tíz éve annak, hogy Csopakon élek. Gyönyörű a táj, a Balaton kéklő vizével, Csákány hegy kilátóval a tetején, onnan körbenézve csodálatos a  látvány. Véd bennünket az erős széltől, vihartól, egy egészen Füredig húzódó hegygerinc, amely mögé bújik a nap és utolsó sugaraival, bíborszínű fényével simogat bennünket, szép álmokat kíván.
  Tihanyi félszigeten az Apátság tornyai nyúlnak a magasba, messziről is felismerhető, mellette a lejtőn KÁLVÁRIA és a tizennégy stáció emlékeztet Jézus kínszenvedésére és halálára, ami NAGYPÉNTEKEN történt. Régen történt, de az emlékhely közeli olyannyira, hogy a Csopakon élő galambok beszélnek (turbékolnak) róla.  Egészen véletlenül jutott ez tudomásomra, amikor Marika barátnőm,  aki Alattyánon óvodásom volt,  beszélgetett velem telefonon. Természetszeretetről volt szó, többek között a galambokról, akik nem is énekelnek, hanem inkább megszólalnak (turbékolnak) úgy, hogy egymás szavait ismétlik. 
   - Kár, hogy nem értjük - mondtam.
   - De, én értem - válaszolta Marika. Nagypéntek emlékére emlékeztetnek, mondják (turbékolják)  magyarul: "Megölték - megölték - szegényt".
   - Hogyan találtad ki? - kérdeztem.
   - Anyukámtól hallottam, ő meg a nagymamámtól, aki az 1930-as években volt iskolás, kántor tanító bácsitól tanulta. Megnyugodtam, hiteles a forrás.
   Legközelebb az  ütem, a ritmus, a hangsúly és azok dallamossága segített újabb szavak megértésében, mint:   "Sötétség - sötétség", Legyőztek - legyőztek." A "Legyőztük - legyőztük" szavakat (turbékolásukat) mai nap is hallom, már reggel óta ismétlik, vasárnap lesz Pünkösd. A vallás szerint tehát Nagypénteki - Húsvéti - Pünkösdi  ünnepek eseményeiről beszélnek, turbékolnak a galambok nekünk magyaroknak ebben az időszakban. 
   Ez szomorú, mégis csodálatos élmény számomra, majd beszámolok, lesz-e folytatása.
   Nyitott a téma: Más nemzetek földjén élő galambok is az ő anyanyelvükön beszélnek (turbékolnak)?

Csopak, 2025. június 1. 

TM