Vitorlások tó közepén kikötve,
bólogató orruk vizet köszöntve,
finoman ringatják kicsi hullámok,
míg pihennek rajtuk fáradt sirályok.

Lágy szellő simogatja az árbócot,
köteleken penget egy halk dallamot,
csendes a kikötő és a kis hajók,
tán pihenni tértek a vízilakók.

Fodros a víz, hattyúk némán úszkálnak,
mind a színpompás napsütésre várnak,
most csillogó, és nyugodt a Balaton,
a hullámok csacsogását hallgatom.

Azt beszélik, ők is csak arra várnak,
legyen ereje már a napsugárnak,
öltöztesse őket is fényes díszbe,
pompás aranyba, szikrázó ezüstbe.