Ha távolról nézzük a Földet –
gömbölyű és rúgni való!
Hogy kitől származott az ötlet,
nem sejti azt rajta lakó.
Gigászi focimeccs készül:
atlaszok, titánok meccse,
az egész Tejút beleszédül,
csillag ki nem hagyná egy se.
Az Isten lesz a sípos bíró,
két ördög két Sátán-küldönc:
aki fent szalad, az pro primo,
s pro secundo, ki lent üldöz.
Kíváncsi angyalok felhőkön
ülnek, s rágnak ostya-körmöt,
festett zászlók glóriás főkön,
s Mihály ark’ hajrákat dörmög.
Tejút Bajnokság – égi buli,
bedilizett a morc kozmosz:
kell néha egy kis csihi-puhi
a dögunalmas kronoszhoz.
Göncölszekér az utaztató,
ha távoli drukker jönne,
s Vénusz a pikáns szállásadó –
ő biztosan nem megy tönkre.
Kisbolygók csillagport árulnak,
bájitalt küld egy fekete lyuk.
A pupillák egyre tágulnak…
Síp szól, s egy titán belerúg
a Földbe – rögös pályán pattog,
megrázkódnak a földlakók!
Félrevernek ezer harangot –
csak páran élik túl a gólt…

2016.06.11. Csorba Tibor