Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Csalóka álmok

Kovácsné Lívia

Haldokló hattyúlelkem némán magába zárta fájdalmát,
ne lássa senki vérző szívem fájdalmát.
Elveszett reményeim sokasága űzi megtaposott lelkem
pillangószárnyon repülő álmait.
Hittem a messzeségnek, a szép szavaknak,
melyek oly bódítóan hatottak,
mégis én aggódtam a múltért, a jelenért s a jövőért.
Tudhattam volna, hiszékeny a  gyermeklelkem 
és mégsem bánom, s az urat kérem,
bocsásson meg eltévedt gyermekének.
Ó, álmaimban annyira hittem,
hogy rátaláltam a boldogság kék madarára,
de ahogy jött, úgy tovaszállt,
s itt maradtam sutba dobva
egy meg sem történt boldogság utáni vágyakozásban.
Haldoklik a lelkem, esélye sincs,
az idő már rég nem nekem dolgozik.
Sír, zokog a lelkem, testem hideg rázza,
könnyeim zápora keblemet áztatja.
Hát így esett, hogy egy meg sem történt eset 
a szívemen ily mély sebet ejtett,
pedig naivan hittem a lehetetlent.
Ó, én ostoba, már nem omlok senki karjába,
hisz átverés az egész, ámítás és hitegetés,
a boldogság kék madara elszállt,
s hogy visszatér, arra már semmi esély.
Könnyes arcom párnámba rejtem,
nem tudom, valaha kiheverem-e
ezt a szívet tépő meg sem történt 
álombeli esetet.
Azt hiszem, nem, sohasem.
Isten áldása legyen minden szenvedő lélekkel.

2022. október 22.

Rovatok: 
Vers