Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Csak Neked

Marika Lovász
Marika Lovász képe
      Miután elmentetek, mélységes mély csend lett bennem. Fájt a lelkem, hogy itt voltál és mégsem éreztelek közelinek. Utamon jártál, elmentél házam előtt, Vele is voltál! Csak épp velem nem.

      Megszólalt bennem a hang! Menjél fürödni egyet, kapcsold be a jakuzzit, attól megnyugszol, azután bontsd ki az ajándékaidat.
Mert igen, nem bontottam azonnal, arra gondoltam, minél későbben nézem meg mit kaptam, annál tovább itt lesztek velem. Apa arábis csokija és a lencsetörlő , de még a becsomagolt fogkrém is szeretetről szól. Megtetézte az örömet Anyu figyelmessége: a Szilveszterre kapott kaviár. Nem felejtette el, hogy többnyire nehezen szerzem be, vagy egyáltalán nemis sikerül. Csúcs volt az érzés.
Beáéktól egy Fa Nándor könyvet kaptam. A könyv címe is jellemzi utolsó éveimet: Magad, uram  Egy írásomban tettem említést arról, hogy panaszommal az Istenhez fordultam: Nincsen emberem Uram! Valószínű a közmondásból : Magad uram, ha szolgád nincsen, vagyis Fa Nándor egyedül volt a tengeren, magára hagyatkozni tudott csak. Ebben mindenképpen azonosulok vele.
      
      Nagyon sok ember vágyik a mások kapcsolatára, ezért történhetett meg karácsony napján, hogy az internetet elöntötte valami hihetetlen csili-vili látványszennyezés. Boldog, boldogtalan igyekezett ismerősnek vélt embereknek is kellemes ünnepeket kívánni. Tudjuk azonban, ez talmi csillogás, szeretet nélküli küldemény.

      Hát ezért is lettem Vicuskám ajándékaitól mérhetetlenül boldog. Legelső sorban azért, mert kis tárgyaiból éreztem a figyelmet irányomban. Észrevette, hogy karácsonyfám alá minden évben odakerülnek azok a képeslapok, amelyeket egykoron szeretteimtől kaptam, és nekem olyan fontosak. Édesanyámé, István öcsémé, Norbié. Ezentúl a tiéd is odakerül. Örömmel fogtam kezemben, olvastam soraidat, és közben újra ifjú lettem, legalább annyira, hogy a postást várjam az üdvözlő-köszöntő jókívánság képeslapokkal.
      Kijött a könnyem szerelmes vallomásodtól.
Tudtad, hogy eddig nemis figyeltem fel arra, milyenek gyöngybetűid, az írásod valójában, hiszen mindig csak a neten, azaz géppel írunk egymásnak, vagy élőszóban beszélünk akár telefonon, akár skypon.
Amit nekem írtál kis kezeddel, ezeszer személyesebb bárminél. Igenis boldogságforrásom lettél., ifjú koromból. Jártam picit a Szent István parkban! Már holnap használni fogom a valóságosan tiszta olajból, kézzel öntött és illatosított finom szappankákat, amíg kitartanak, mindig rád fogok gondolni. A pot-purit naponta fogom szagolgatni. Kis könyvjelződet szem előtt tartom majd, hogy mindig kéznél legyen, ha olvasok. Megbecsült tárgy nekem a könyv, semmiképpen sem lehet porfogó., amint azt valaki mondta!

      És végezetül, de nem utolsósorban: azt kell tudnod, - bár mások szerint bizonyára nem illő, - én mégis vasárnaponként, ha megyek a templomba, mindig nyakamba fogom tenni azt a kis elefántbébit formázó medaliont amelyről szintén azt tartom: abszolúte figyelmességed jele.
Azt gondolom: tudom, hogy tudod, Eli küldte nekem általad!
Így minden vasárnap fokozottan lesztek velem mindketten.

És imátkozom majd azért, hogy egyszer hárman jőjjetek!

2017. karácsonyán… mls
Rovatok: 
Irodalom