Szárnyát letörték, elvették,
az istenek megfenyítették,
földre lökték, boldoguljon ha tud,
bezárták mögötte a kaput.

Bukott angyal jár közöttünk,
kit hiába köszöntünk,
tele van lelke fájdalommal,
nem törődik mosolyoddal.

Vissza akarja kapni szárnyait,
és vele együtt az álmait,
a kék ég úgy hívogatja,
úgy hiszi láncait ledobhatja.

Az angyallét törött cserepeit,
rakosgatja fájó emlékeit,
nem találja itt a földön helyét,
elvesztette már minden hitét.