Egy buborékban sok-sok évig éltem az életem,
döbbenet volt, mi történt,
de túléltem.
Most már kezd kiszélesedni a határ,
bár még rengeteg a korlátozó akadály,
de az utak egyszer összefutnak,
s találkoznak,
majd, mint a szélvész, messze futnak!
Találkozunk, majd búcsúzunk,
s utunkat tovább folytatjuk.
Egy szappanbuborékban éltem,
s most szétpukkant,
ha lassan is, de változik az életem,
kitárult a világegyetem.
Sok csodás barát tart velem,
bevallom, őket nagyon szeretem.
Van, akinek ez döbbenet,
de rám üdítően hat
a felém irányuló feltételek nélküli, önzetlen szeretet,
mely új erőt ad énnekem.
Jöhet szélvész, vészjósló orkán,
utunk egy irányba fut már.
Hisz a szeretet legyőz mindent,
boldogság tudni,
hogy szeretnek, ezt az érzést pótolni
nem lehet semmivel!