Gyermekként, vagy mint legényke,
hogy te vagy Dávid csillagfénye,
eléggé jó barátunk voltunk,
iparos családból landoltunk.

Csak úgy zsidó lettél ukkfukkmukk,
hihetetlen te kis kakukk,
kissé már akkor furcsa folt,
maszek fodrász, Fonyodon villa volt.

Akkoriban szegény kocsmárosok,
fizetésük mint koldusok,
szóbeszéd a vizezett bor,
visszarántott mérő, sört a sok habból.

Borravaló is akadt bőven,
de részeg is fizetett bőszen,
nem merte mondani, ennyit nem ivott,
mert legközelebb semmit sem kapott.

Kocsmárosok, fodrászok a józanabbak,
rejtetten titokban gazdagodtak,
nem a lakhelyén, villák épültek,
ismerősök később ettől szédültek.