A boldogság kék madara vállunkra szállt
azon a júniusi délután.
Boldogan öleltelek karomba,
s forró csókom szomjazó szád oltotta.
Boldogság kék madara velünk volt,
s mi mohón szürcsöltük a kéj mámorító italát,
egymás ölében várt ránk a boldogság.
Viharos száguldás a szerelem szekerén,
s mint a madarak, szálltunk az ég felé,
összeölelkezve a felhők fölé.
Sikolyunk elnyelte az éj,
s mi egymást ölelve szunnyadtunk el,
s álmodtuk tovább az édent,
mit átéltünk együtt e végtelen,
mámorító szerelemben.
Azóta minden percben eszembe jut,
mily boldogok voltunk,
levetve mindent, mi fáj, mi bánt,
csak egymást látva,
ahogy anya szülte gyermekét,
oly tisztán, oly őszintén.
Mindent feledtünk,
s oly boldogan egymáséi lettünk,
hisz a vágy, mely elöntötte testünket,
már nem várt, 
tűzként tarolt le mindent,
égetett, kívül, belül,
s lüktető szenvedélyünk
ütemes ritmusára merültünk el
egymás ágyékába rejtett,
igéző illatával hívogató sejtelmes csodákban.
Vad táncot lejtve, testünk önkívületéig csókoltunk,
s adtuk egymásnak meg,
amire vágyott oly régen.
Ó, szerelem, mely elvarázsol,
s élvezzük e csodát,
mely a beteljesülés édes sikolyával tudatja,
a boldogság kék madara célba talált.
Felejthetetlen extázis,
mámorító, csodálatos érzés,
az eggyé válás,
amit nem pótolhat semmi más!
Még várom a percet,
hogy újra átölelj,
mert betelni evvel a csodálatos érzéssel
soha nem lehet.
Jöjj, kedvesem, szeress!

2023. június 22.