Gyermek korom szép nyarai
feledés ködébe vesznek,
lapulevelek vagy bogáncsok
ma már nem érdekelnek.

Pedig voltak játékszerek
mint termése gesztenye fának,
gyufa szálak segítettek
formálni az állatkákat.

Kerékpárnak abroncsával
klott-gatyában futottunk,
a májusi alkonyatban
cserebogarakat kapkodtunk.

Ötletekből nem volt hiány
kunyhót építettünk,
orruk alá felnőtteknek 
sok-sok borsot törtünk.

Gyermek korom élményei
előtülekednek bennem,
Mark Twain Verne írásai
most is élnek emlékeimben.

Ha lányokkal játszottam
sokszor kicsúfoltak,
de játszótársaim között
mindig is ott voltak.

Dia filmek világában
sokszor elvarázsolódtunk,
szomszédba jött lányokkal,
sokat bújócskáztunk.

Minden kornak mások
gyermek romantikái,
oly rövid az ifjúságuk
őket engedjük játszani.

Varga István.Barcs.2015.05.17.