Van egy hely, ahol nincs idő,
hol nem fáj már a múlt,
hol a lélek nem keres válaszokat,
mert egyszerűen mindent tud.

Ott nem számít, ki voltál tegnap,
sem az, mit hoz a holnapod,
csak a jelen lágy ölelésében
érted meg igazán sóhajod.

Mint egy ősi, elfeledett emlék,
mely mindig veled él,
hív csendesen, szelíden vissza,
ha a világ túl sokat kér.

Engedd el, amit tartasz,
mint őszi fa a levelet,
nem veszít, csak helyet ad
egy új, tisztább kezdetnek.

És ha már nem kapaszkodsz semmibe,
csak könnyedén létezel,
akkor érzed meg igazán,
egy voltál a lélekkel.

TM