Tisztelt Magyarerő!

Hívó szavatok hallottam. Jöttem.

Jöttem, idehozott közétek az. Magyar vagyok.

Magyar hívó szót hallott fülem, mely a lelkemben visszhangra talált.

1954. 03. 03. napján születtem Kecskeméten, hol a mai napig élek. Esztergályos szakmunkásként dolgozom, egy Multinacionális cégnél. A nicknevem, lám nem titkolom (Eternity)  /Örökkévalóság/ ez voltam, így ismert aki ismert, ez is maradok. Nincs miért elbújnom, bárki, vagy bármi elől. Számomra a NEMZETI érzés azonos azzal, mindenki ennek a NEMZETnek része, ki ide tartozónak érzi magát, függetlenül attól, milyen eszméket, politikai nézeteket vall!

Első sorban Magyar vagyok, mert e földön születtem. Másod sorban Magyar vagyok mert ISTEN ezt rótta ki sorsomul. Harmad sorban Magyar vagyok, s ez arra kötelez, függetlenül, mindentől Magyarúl érzek, Magyarúl örülök, S Magyarként élek meg mindent, mit a sors kiró ránk. Magyarokra.

Az egyetemes Magyar kultúrát, és a szép irodalmat próbálom szolgálni, minden érzésemmel, tudásommal. Hívtatok. Számomra nagy megtiszteltetés.

Köszönöm Kedves Zsuzsa a szeretetteli fogadtatást. Köszönöm Jucika neked is, a segítségedet, tudom te még a pokolban is az utolsó barátom lennél! Köszönöm valamennyiőtöknek a fogadtatást.