Óriás fa árnyékában baltás
székely viaskodik--alatta áll.

Sárgacsőrű, fiókás csendben,
baltaélen siklik a zord halál.

Nézi a fát, gondolatát lesi
a sikoltásra készülő jelen.

Baltás ember közelében
reszket a dermedt félelem.

Majd elindul a puha-zöld csendben,
baltája fényt szór, tükre a napnak,

mosolygós bajsza csücskéről
békét int az időt jósló makknak.