Lassan elmúlik a nyár. Ülök a parton és nézem, ahogy remegnek a vízen a lemenő Nap sugarai. Ezernyi csillámot villantva integet felém a tó, mintha csak azt sugallná, hogy rejtsem lelkembe ezt az idilli képet és jöjjek vissza jövőre is.  Huszadik nyaramat töltöttem itt ebben az aprócska kis fészekben. Amikor a gyermekeim még kisebbek voltak, sok közös élményt éltünk át ezen a helyen. Mostanában vagy az unokáimmal, vagy egyedül járok ide vissza.

Ülök a parton és megcsodálom a gyönyörű hattyúpárt amint három szürkésbarna fiókáikkal megpihennek a kis öbölben. A hattyúpapa jól szemügyre vesz, majd elégedetten konstatálja, hogy nem látszom ártalmasnak. Kicsit még tollászkodnak és méltóságteljesen elúsznak.

Lassan elmúlik a nyár és ősszel visszasírom majd a jó meleget, a Balaton hullámait, a simogatóan selymes és langyos vizet, a gyermekek kacaját és az andalító ringatózást. Visszasírom a sorbaállást a lángososnál, a lökdösődést a Spar pénztáránál, a zötyögést a tömött, levegőtlen vonaton. Visszasírom a hajókázást, Fonyód és Badacsony között, a szombati piaci forgatagot és a nyár jellegzetes hangjait. A tücsökciripelést, a békák énekét, a dolmányos varjak károgását, a sirályok vijjogását, a közeli vasúton robogó vonatok füttyét.

Ülök a parton és búcsúzom a túlpart hegyeitől, melyek közt a Badacsony a legkedvesebb lelkemnek.  Nézem a Szigligeti vár romját és szomorúan nyugtázom, hogy idén sem jutottam el oda, pedig Szigliget is rajta van a bakancslistámon, akárcsak a Tapolcai tavas-barlang. Nem baj, majd jövőre visszajövök és bepótolom,-  ígérgetem magamnak.

Komótosan feltápászkodom és bemegyek a vízbe, hogy még az idén utoljára körülöleljen és elringasson a Balaton… Suttogja halkan fülembe a nádas:

- Viszontlátásra jövőre is.