Kis bárány táncolt az udvarban
Örült neki az unoka
Táncra perdült bégetett
„Nyuszi hozta”,örvendezett
Masni került a nyakába
A mi bárányunk mindenki lássa
Van ő neki kis gazdája
Senki szemet ne vessen rája !

Ugrándozott napsütésben
Szaladgált a hideg szélben
Füvet evett,s leveleket
Kergetőztek vele a gyerekek
Ártatlan kis fehér bárány
Piros kendő volt a nyakán
Boldog volt a gyerekekkel
Hívó szóra mindig felelt

Múlt az idő,vidáman telt
Mi bárányunk mindig legelt
Bari-bárány szívünkhöz nőtt
Sűrűn járta a legelőt
Mindenkit már ismert,s tudta
Mikor akar játszani vele a kutya
Mikor kitől mi várható
Neki szólt a csalogató

Csengő szólt a nyakában
Útját jelezte hol járja
Szívünkhöz nőtt a beste
Mindenki a kedvét kereste
Egyszer történt kocsi jött érte
Magyarázták kiviszik a legelőre
Bégető szavát most is hallom
Ép akkor léptem ki az ajtón

Mint,ha tőlem kérdezné meg
Meddig és hova visznek??
Választ én nem adhattam
Könnyeim folytak patakban
De jó lenne,ha itt teremne
Biztos minket megismerne
Csengő,piros masni a nyakán
Ég veled kis báránykám.

2O15.O4.2O.Mosonmagyaróvár