Bujkál, álcázza a csalást,
nem hoz mást csak vad harapást,
új bundában áll a nyájba,
így mar társai húsába.

Leplezi magát, halált oszt,
mosolyog, fogát nem látod,
nem sejted, hogy báránybőrben,
farkas lakik, kíméletlen.

Köztünk él és gátlástalan,
orvul támad zavartalan,
már késő ha felismered
nem barátod, ellenséged.

Hátad mögött eltervezi,
szemtől szemben úgysem meri,
ott egy farkas szíve dobog,
mosolyog, de a csont ropog.

Jól nézd meg, hogy kiben bízzál,
még ha báránynak is hívják,
farkas bújik meg a bőrben,
hátba támad szépen, csöndben.