Az elnök ma frissen ébredt, arcán
különös izgalom remegett.
Kihörpintette kávéját, aztán
megölelte nejét, s a gyereket.
„Ma jó napom lesz: ratifikálok” –
szólt – „a béke mindenek fölött!”
„Becsukott szemmel gondolok rátok,
ha döntést hozni kényszerülök.”
S mint ki vissza sose jő, úgy ment be
díszkísérettel a parlamentbe.
Titkárnőjének meghagyta: néhány
percig ne zavarja senki sem.
Belülről az irodája némán
fogadta - ez se volt még ilyen…
„Most belépek a történelembe!”
és tükörbe nézett, ahogy szokott.
Aztán leült az elnöki székbe,
s csukott szemmel egy gombot megnyomott…

   1981. augusztus 13. Cs.T.