PÉCSI SZENIOR AKADÉMIA ( 2018/19 ll. szemeszter) záró ünnepségére írt versem.
Lezártad az évet zajongó zenével.
Fent a sötét égen tűzijáték fénye,
világító rózsák, csak egy pillanatra.
Aztán megint minden, s elkezdődik újra.
Apró csoszogások az újév hangjai.
Fáradt nevetésben visszanéz valaki.
Olvasztott színüveg, ablakok vetülnek,
s a nagy házban padok, benne térdepelnek.
Egy harang kong bim - bam . Sokan hiányoznak
s a hang hívogat halld nincsen magányodnak
holnap kiskirálya. Legyél a közösség.
Fénye öleljen át, kéz a kézhez érve.
Fohászok együttes bátorító jelek,
és hallgatjuk az új szemeszterek
előadásait. Vajon, jut eszedbe,
amikor kezdtük el s jutottunk ily messze?