Áthullámzott rajtunk, mint a víz az élet,
Sorsunk zsetonjai már nem sokat érnek,
Elmennek a szülök, becsapnak barátok,
Hálót fonnak körénk, haragot és rácsot,
Megáll a rulett is, becsapott a játék,
De zsebünkben maradt egy végső ajándék,
Asztaltól felállva nem leszünk nyeretlen,
Vigasz találunk a láthatatlan egyben,
Magányunk talaján kinyílhatunk újra,
Lelkünk sebét fedi Isten áldott gyolcsa,
Miénk a kegyelem, ismétlődő kezdet,
Így vagyon ez írva, mert így rendeltetett,
Viharos tengeren sodródik a ladik,
Kormánya is recseg, de vezérli a Hit,
Közel a kikötő, szűkülnek a körök,
Az Úrral a kapcsolat végtelen, örök.

Fonyód, 2017. 08. 11.