Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Arra ébredtem, hogy...

Mezei István
Mezei István képe

 

Ma arra ébredtem, hogy megöregedtem,
tegnap harminc, tegnapelőtt még húsz voltam,
évtized-gondolák sodródnak mögöttem
fényesre festetten, aztán megkopottan,
álom-ízű hajnal, keserédes alkony,
nemrég a szavaim tüdőm zengve fújta,
már sosem szállok ki az aranyló parton,
immár sodródom  a végsőkig kihúzva,
még virágot szedek, és kötöm szép csokrait
hullámnak, bokornak, várva gyógyulásra,
de az idő mállaszt, a szürke köd vakít,
jaj, fogytán a remény egykori varázsa,
apró, kis csodáknak kacagva örültem,
és  időm is jutott okos érvelésre,
tágul az irtás már szép, dús erdeimben,
lassul a tollam, mint karom érverése,
vajon azé lesz végül az isteni kegy,
ki ifjan száll alá, ereje teljében,
és örülhet ott lenn, már nem érhette meg,
hogy korának nyűgét hordozza majd vénen,
hasznosat és ártót tudatlanul tettem,
az ólomsúly bénultság most felszabadít,
évtized gondolák sodródnak mögöttem,
utolsó otthonom egy odvas, kis ladik,
nem tesznek boldoggá a modern, nagy csodák,
még forralja a vérem az éltető Nap,
mert kiteljesedhet bennünk e szép világ,
a létünk, nem más, csak villanó pillanat.

Az imént voltam ötven, előtte negyven,
összekevert órák, percek és hónapok
zuhognak, torlódnak kimért kegyelemben,
egy szürke hajnalon majd felriadok, hogy…  

     2019. 05. 13.

Rovatok: 
Vers