Itt van már az augusztus,
fenn az égen egy felhő sincs,
égetve süt a nap perzselő sugara
a sárgán izzó búzatáblára.
Kis hazánknak csodás földjén
megérett a búza.
Ring a búzakalász a nyári szélben,
táncot jár a pipacs és a búzavirág
a tábla szélében.
Kecsesen ring a pipacs tűzpiros szoknyája,
ahogy táncol a kékszirmú búzavirággal.
Péter-Pálkor indul az aratás,
mindenki erre a napra vár.
Aratásra készen már a megérett búza
sok-sok sárguló kalásza,
várja, hogy learassák,
mert már nehéz a szárnak
a megérett búzaszemek sokasága.
Nagyapáink még kaszával arattak,
és szállt messzire a vidám arató nóta,
a marokszedő lányok is vígan énekeltek,
így nekik ez a nehéz munka könnyebben ment.
Ma már aratógépekkel végzik ezt a munkát,
a gépek hangos zaja messzire száll.
Emberi kéz alig érinti, a gép learatja,
s viszik máris a szárítóba.
Ma már csak az aratóbál hangulata az,
ami a régi szokásokból megmaradt mára.

2023. október 10.